2016. augusztus 2., kedd

Indulhat a nemzeti otthonteremtési közösség a (nok)

Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását az Országgyűlés szerdán, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak írja a 24óra.


A képviselők 109 igen szavazattal 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát.
A parlament korábbi döntésének is megfelelően a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak a legalább 10 éves futamidő alatt.


A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.
A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint.
Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek. Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet.

Ami változik

Az elfogadott javaslat alapján a szervezők rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.
A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.
Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról is, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az országos betétbiztosítási alap kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.

A cél és az eszköz

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.
Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

S.O.S. szavazás után Áder visszaküldte

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal által kezdeményezett jogszabályt két hete – kivételes eljárásban – fogadták el a képviselők, ám azt Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak arra hivatkozva: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban. Mindezeket figyelembe véve az előterjesztés úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét – az előre megjelölt időtartamon túl – addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától. Változott még, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.

2016. március 20., vasárnap

NOK FELTÉTELEI 2016/2017

NOK FELTÉTELEI 2016/2017




A nok-ról röviden
  • A nok-hoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel.
  • A takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak.
  • A megtakarítás csak új lakás vásárlására fordítható.
  • A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint.
  • A nok bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását.
  • Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet.
    Ha a tag a kiválasztása után a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.

Így működik az új lakástakarék a NOK

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) után nemrég bejelentették a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozását (nok). A kormány ezzel is a lakásállományt akarja bővíteni, illetve új lakások vásárlására ösztönözni az embereket. Állítják, ez nem pilótajáték, de ígérik, a nok-ban részt vevők 10 év alatt lakáshoz jutnak.

 A héten jelent meg a hír, miszerint a kormány nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozásáról döntött, amellyel a kormány az otthonteremtési programjának újabb elemeként sorsolásos alapon segítheti az újépítésű lakáshoz jutást. (A nok létrehozását az Országgyűlés csütörtökön el is fogadta.)
Az elképzelés szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt.


Csokkal is be lehet szállni
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt a nok további részleteiről - írja az MTI. Eszerint a csok és a korábbi lakástakarékpénztári megtakarítások is felhasználhatók önrészként a nemzeti otthonteremtési közösségekben. Szerinte ezek az eszközök jól kombinálhatóak és együttesen segítik azt, hogy több lakás épüljön.

Pilótajáték lenne?
Az államtitkár szerint az ellenzéki állításokkal szemben a nok-ok nem fogyasztói csoportok, mert szigorú előírások vonatkoznak rájuk. Pilótajátékról sincs szó, mivel annak lényege, hogy mindig újabb tagok léphetnek be, azonban a nok-nál zárt a taglétszám.


Olyan, mint a lottó?
Itt nem a lakásokat sorsolják, hanem azt, hogy a nok tagok milyen sorrendben jussanak lakáshoz. Ez vagy licit, vagy sorsolás útján dől el, de a 10 éves futamidő végére mindenki lakáshoz fog jutni. Összességében 3 millió forintos támogatásról van szó, ha valaki annyit fizet be, hogy 300 ezer forintos állami támogatást kapjon mellé - magyarázta az államtitkár.
Lázárt János szerint nem lottóra, hanem a gépjármű-nyereménybetétkönyvre emlékezteti, aminek a végén biztosan járt kamat, és még autót is lehetett vele nyerni.

 Dömötör Csaba, egyúttal kitért arra is, hogy a kormány elsősorban nem az Országos Betétbiztosítási Alap segítségével biztosít szigorú követelményeket a nok esetében, hanem egyebek mellett azzal, hogy a szervezőknek 100 millió forintos alaptőkével kell rendelkezniük, 3 százalékos tartalékot kell képezniük, valamint a vezetőkre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A Magyar Nemzeti Bank felügyeli a nok-ok regisztrációját és teljes működésüket figyelemmel kíséri - tette hozzá.

A közösségekbe való tagtoborzás a szervezők feladata lesz - mondta, megjegyezve, hogy az előírások elsősorban azokat védik, akik folyamatosan fizetnek. Azonban akik a kilépés mellett döntenek, azok is hozzájuthatnak megtakarításukhoz az eredetileg vállalt futamidő végén - mondta.

Az Országgyűlés lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását

Az Országgyűlés lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását.

 A képviselők 113 igen szavazattal, 46 nem ellenében, kivételes eljárásban fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal erről szóló javaslatát.

A parlament döntése szerint a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek.

Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.

Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.

Az elfogadott javaslat alapján a szervezők saját szabályzatuk szerinti rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást. Itt választják majd ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Az Országgyűlés döntése alapján a nyilvános kiválasztásnak két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

A licitáláskor azok szerezhetnek elsőbbséget, akik 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezésidíj-fizetést vállaltak, és azt teljesítették is. Amennyiben több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezésidíj-fizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.

A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.

Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az OBA kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.

Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

Forrás


Itt a NOK: Bővültek az otthonteremtés lehetőségei

A nemzeti otthonteremtési közösségek rendszere hárommillió forinttal emeli meg a támogatást azok számára, akik otthont szeretnének teremteni - emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján.


Lázár János a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfavisszaigénylés lehetőségének kiegészítéseként hivatkozott a nokra, amit az építőipar és a családok támogatásával indokolt.
Leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogja az engedélyeket megadni és a cégek tevékenységét ellenőrizni, minden törvényes és teljesen átlátható.
A tárcavezető a támogatás ütemezésének eszközeként beszélt a sorsolásról. Szavai szerint lehet valaki "a szerencse kezében", de a végén mindenki megkapja a neki járó támogatást.

(MTI, kormany.hu)

2016. február 2., kedd

NOK: a belépő családok 10 éven belül új lakáshoz jussanak

Két hete jelentette be a kormány, hogy újfajta megtakarítást hoznak létre, amit kizárólag új lakások építésére és vásárlására lehet majd fordítani. 



 További információk




A Nemzeti Otthonteremtési Közösség lényege, hogy a belépő családok 10 éven belül új lakáshoz jussanak. Ugyan a rendszer egy hónapon belül elindulhat, azonban a részletek még nem ismertek. Utánaszámoltunk, hogyan juthat egy átlagos magyar család 10 éven belül új otthonhoz.

 Két hete jelentette be a kormány, hogy a CSOK és az áfakedvezmények mellett a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekkel (NOK) szeretnék ösztönözni az új lakások építését. Megkerestük a minisztériumot a NOK-kal kapcsolatban, azonban az elmúlt két hétben nem kaptunk választ arra, hogyan nézhet ki a rendszer. A törvényjavaslat sem jelent meg eddig, pedig már márciusban bevezethetik a rendszert.

Hogy lesz ebből új lakás?

Ha abból indulunk ki, hogy jelenleg hogyan működnek a lakástakarék pénztárak (LTP), akkor láthatjuk, hogyan lehet 10 éven belül új lakást venni egy ilyen rendszernek köszönhetően. Természetesen a NOK önmagában kevés lenne ehhez, viszont a 10+10 milliós CSOK-kal kombinálva már kijöhet az új lakás a magyar családoknak.

Ehhez érdemes azt alapul venni, hogy eleve egy házaspár lép be a NOK-ba, amivel így (az LTP-hez hasonlóan) havonta 40 ezer forintot tesznek félre és a pénztárakhoz hasonlóan az állam itt is 30 százalékos jóváírást ad a számlán. Ahhoz viszont, hogy a NOK-ot válasszák az LTP helyett, valamilyen plusz szolgáltatást is nyújtani kell, hiszen a pénztári megtakarítás bármilyen lakáscélra elkölthető, viszont a NOK-os megtakarítást (az eddigi információk szerint) csak új lakásra vehetjük fel.

Rogán Antal bejelentése szerint a pénztáraknál meglévő havi 20 ezer forintos limit lehet jóval magasabb, azonban ez a gyakorlatban nem ad többet, hiszen már most is indíthatunk több LTP-t közeli hozzátartozóink nevére, így több állami támogatáshoz jutva. Ténylegesen tehát ez kevés lehet ahhoz, hogy átcsábítsák az ügyfeleket a NOK-ba.

Eljátszhatunk viszont a gondolattal, hogy a kamattámogatott hitelhez hasonlóan a megtakarításunk után is kamattámogatást kapunk, ezzel ugyanis valóban többet nyújthat az NOK az LTP-hez képest. Ebben az esetben magasabb betéti kamatot kínálhatnak a NOK-osoknak, hiszen a pénztári megtakarításoknak hagyományosan alacsony betéti kamataik vannak.
Ha ebből indulunk ki, akkor nem elképzelhetetlen, hogy egyfajta (a hitelekhez hasonló) kamattámogatással 6 százalékos kamatokat kínálna a NOK, ami 3 százalékkal magasabb az pénztáraknál elérhető kamatoknál.
Ez persze termékfüggő, de több olyan LTP terméket is találunk jelenleg a piacon, amelynél a betéti kamat 3 százalék. A 3 százalékos kamattámogatás egyébként megegyezne azzal a kamattámogatással, amelyet jelenleg az állam a 10+10-es kamattámogatott hitelek után ad.

Mennyit költhetek a lakásra?

Ha 6 százalékos betéti kamattal és havi 40 ezer forintos megtakarítással számolunk (amihez hozzájön a 30 százalékos állami támogatás), akkor öt év alatt közel 3,5 millió forintunk jön össze.
Tíz év alatt viszont már több mint 8 millió forintból vehetünk új lakást magunknak. Ehhez persze nem árt hozzáadni a 10+10-es CSOK 20 millió forintját is, így már 23,5 millió, illetve 28 millió forintból gazdálkodhatunk.
Ebből az összegből pedig (Budapest kivételével) a legtöbb magyar településen már találhatunk olyan új lakást, amely megfelel a feltételeknek, illetve ekkora összegből egy 100 négyzetméter körüli ház felhúzása is lehetséges.


Mik lehetnek a NOK hátulütői?

Ugyan még nem ismertek a pontos feltételek, azonban néhány kérdést érdemes felvetni a rendszerrel kapcsolatban. A legfőbb kérdés, hogy milyen jogi keretek között működhet a NOK, ez ugyanis meghatározhatja a működést. Ha piaci alapon nyugszik a közösség megteremtése, akkor kialakulhat verseny, amely olcsóbbá teheti az ügyfelek számára a NOK működését. Elég valószínű azonban, hogy a rendszer sikerességéhez az LTP-hez hasonló állami támogatás mellett további kedvezményeket is kapnak az ügyfelek (pl: a fent ismertetett kamattámogatást), így tehetik vonzóvá az ügyfeleknek a NOK-ot.
A bejelentések szerint a már megkötött lakástakarék pénztári megtakarítások nem változnak. A már megkötött szerződések a futamidő végéig az eddigi feltételek mellett futhatnak ki.
Az sem kizárt, hogy a közösségek megjelenésével együtt a pénztárak állami támogatása csökken. Elemzők sokszor érvelnek a lakástakarékokkal kapcsolatban a cseh példával, ahol az állami támogatás csupán 10 százalék, mégis közel négyszer annyi szerződés van, mint hazánkban. Így valószínűleg nem okozna nagy gondot az államnak a támogatás lecsökkentése, és így a NOK 30 százalékos támogatása önmagában is vonzó lehetőség lenne.

Nem árt azzal is foglalkozni, hogy egyáltalán mennyire kivitelezhető a felvázolt konstrukció.
Ha ugyanis azt feltételezzük, hogy 10 év alatt építünk fel elegendő megtakarítást, majd 10 milliós CSOK-ot igénylünk a lakás megvásárlásához, akkor azt láthatjuk, hogy legalább 20 éven keresztül együtt kell élnie a házaspárnak ahhoz, hogy minden feltételt teljesíteni tudjon. 
 
Ehhez persze arra is szükség van, hogy 10 év múlva még igényelhető legyen a CSOK. Ez egyébként 25 éves friss házasoknál azt jelenti, hogy 45 éves korukig együtt kell maradniuk, mivel elválnának, akkor a CSOK-ot biztosan vissza kell fizetniük, de ha a CSOK-hoz hasonló feltételeket szabnak a NOK-nak, akkor még a megtakarítás állami támogatását is visszakérheti az állam.


Nemzeti Otthonteremtési Közösség - NOK

2016. január 23., szombat

NOK 2016/2017 - Állami konkurenciát kaphatnak a lakás-takarékpénztárak

Nem épült elég otthon a lakástakarék-kasszák hiteléből, ezért állami konkurenciát kaphatnak. A Nemzeti Otthonteremtési Közösséget brit minta ihlette, ahol a helyi közösségek saját magukat finanszírozhatják egyfajta pénzintézeti keretben. A lakáskasszák óvatosságra intenek. 
 
Állami konkurenciát kaphatnak a lakás-takarékpénztárak. Ezt először Rogán Antal mondta el újságíróknak egy háttérbeszélgetésen. A miniszter azzal érvelt, hogy a kormány nem elégedett a takarékok hatékonyságával. A tervet később a szociális államtitkár is megerősítette: „Ez más típusú megtakarítási forma, bizonyos értelemben hasonlít a lakás-takarékpénztárak működéséhez, de annak a negatív tapasztalatai nélkül, hisz a lakástakarék-kasszákkal az a tapasztalat, hogy ebbe a közösségbe nagyon sokszor tömegesen léptek be a fogyasztók, ugyanakkor ebből végül nem lett lakásvásárlás, nem lettek belőlük igazi otthonok, vagy új építésű otthonok” – mondta Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

 A kormány ezért létrehozná a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget. Az ötlet nem újszerű, Nagy-Britanniában hasonló, szövetkezeti formában működnek building society nevű pénzügyi intézmények. „Hogyha a bankokról beszélünk, ugye ott a tulajdonosok a részvényesek. Ebben az esetben pedig a tulajdonosok a building societynek a tagjai voltak vagy most is azok, akik a menedzsment döntésekben is részt vehetnek és természetesen kedvezményes módon juthatnak ezekhez a hosszú távú lakáskölcsönökhöz” – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

A Hír TV által megkérdezett elemző szerint a kormány a lépéssel a lakásfinanszírozásban már létező pénzügyi szektort kerülné meg. Jelenleg ugyanis lakás-takarékszövetkezetekben mintegy egymillió embernek van megtakarítása, amit a kormány évi 50 milliárd forinttal támogat. „A mostani ötlet kényszeresnek tűnik, és mintha a kormány nem lenne elégedett ezzel a lakástakarék-szektorral, holott az ő kezében van gyakorlatilag ennek a szabályozása is. Tehát megtehetné azt, hogy például átírja a lakás-takarékpénztári törvényt valamelyest, hogy az ő céljainak jobban megfeleljen” – véli Palkó István, a portfolio.hu vezető elemzője.

Az állami lakástámogatásokkal járó hitelezés egyharmadát a Fundamenta lakáskassza bonyolítja. Az ügyben közleményt adtak ki, amelyben óvatosságra intenek a nem kellően biztonságos fogyasztói csoportok, vásárlói klubok esetleges létrehozása miatt. A törvényjavaslatot a kormány már a héten az Országgyűlés elé terjeszti, majd társadalmi vitát is indítanak.