Az Országgyűlés lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását

Az Országgyűlés lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását.

 A képviselők 113 igen szavazattal, 46 nem ellenében, kivételes eljárásban fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal erről szóló javaslatát.

A parlament döntése szerint a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek.

Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.

Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.

Az elfogadott javaslat alapján a szervezők saját szabályzatuk szerinti rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást. Itt választják majd ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Az Országgyűlés döntése alapján a nyilvános kiválasztásnak két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

A licitáláskor azok szerezhetnek elsőbbséget, akik 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezésidíj-fizetést vállaltak, és azt teljesítették is. Amennyiben több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezésidíj-fizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.

A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.

Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az OBA kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.

Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

Forrás

Itt a NOK: Bővültek az otthonteremtés lehetőségei

A nemzeti otthonteremtési közösségek rendszere hárommillió forinttal emeli meg a támogatást azok számára, akik otthont szeretnének teremteni - emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján.


Lázár János a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfavisszaigénylés lehetőségének kiegészítéseként hivatkozott a nokra, amit az építőipar és a családok támogatásával indokolt.
Leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogja az engedélyeket megadni és a cégek tevékenységét ellenőrizni, minden törvényes és teljesen átlátható.
A tárcavezető a támogatás ütemezésének eszközeként beszélt a sorsolásról. Szavai szerint lehet valaki "a szerencse kezében", de a végén mindenki megkapja a neki járó támogatást.

(MTI, kormany.hu)

NOK: a belépő családok 10 éven belül új lakáshoz jussanak

Két hete jelentette be a kormány, hogy újfajta megtakarítást hoznak létre, amit kizárólag új lakások építésére és vásárlására lehet majd fordítani. 

 További információk

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség lényege, hogy a belépő családok 10 éven belül új lakáshoz jussanak. Ugyan a rendszer egy hónapon belül elindulhat, azonban a részletek még nem ismertek. Utánaszámoltunk, hogyan juthat egy átlagos magyar család 10 éven belül új otthonhoz.

 Két hete jelentette be a kormány, hogy a CSOK és az áfakedvezmények mellett a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekkel (NOK) szeretnék ösztönözni az új lakások építését. Megkerestük a minisztériumot a NOK-kal kapcsolatban, azonban az elmúlt két hétben nem kaptunk választ arra, hogyan nézhet ki a rendszer. A törvényjavaslat sem jelent meg eddig, pedig már márciusban bevezethetik a rendszert.

Hogy lesz ebből új lakás?

Ha abból indulunk ki, hogy jelenleg hogyan működnek a lakástakarék pénztárak (LTP), akkor láthatjuk, hogyan lehet 10 éven belül új lakást venni egy ilyen rendszernek köszönhetően. Természetesen a NOK önmagában kevés lenne ehhez, viszont a 10+10 milliós CSOK-kal kombinálva már kijöhet az új lakás a magyar családoknak.

Ehhez érdemes azt alapul venni, hogy eleve egy házaspár lép be a NOK-ba, amivel így (az LTP-hez hasonlóan) havonta 40 ezer forintot tesznek félre és a pénztárakhoz hasonlóan az állam itt is 30 százalékos jóváírást ad a számlán. Ahhoz viszont, hogy a NOK-ot válasszák az LTP helyett, valamilyen plusz szolgáltatást is nyújtani kell, hiszen a pénztári megtakarítás bármilyen lakáscélra elkölthető, viszont a NOK-os megtakarítást (az eddigi információk szerint) csak új lakásra vehetjük fel.

Rogán Antal bejelentése szerint a pénztáraknál meglévő havi 20 ezer forintos limit lehet jóval magasabb, azonban ez a gyakorlatban nem ad többet, hiszen már most is indíthatunk több LTP-t közeli hozzátartozóink nevére, így több állami támogatáshoz jutva. Ténylegesen tehát ez kevés lehet ahhoz, hogy átcsábítsák az ügyfeleket a NOK-ba.

Eljátszhatunk viszont a gondolattal, hogy a kamattámogatott hitelhez hasonlóan a megtakarításunk után is kamattámogatást kapunk, ezzel ugyanis valóban többet nyújthat az NOK az LTP-hez képest. Ebben az esetben magasabb betéti kamatot kínálhatnak a NOK-osoknak, hiszen a pénztári megtakarításoknak hagyományosan alacsony betéti kamataik vannak.

Ha ebből indulunk ki, akkor nem elképzelhetetlen, hogy egyfajta (a hitelekhez hasonló) kamattámogatással 6 százalékos kamatokat kínálna a NOK, ami 3 százalékkal magasabb az pénztáraknál elérhető kamatoknál.

Ez persze termékfüggő, de több olyan LTP terméket is találunk jelenleg a piacon, amelynél a betéti kamat 3 százalék. A 3 százalékos kamattámogatás egyébként megegyezne azzal a kamattámogatással, amelyet jelenleg az állam a 10+10-es kamattámogatott hitelek után ad.

Mennyit költhetek a lakásra?

Ha 6 százalékos betéti kamattal és havi 40 ezer forintos megtakarítással számolunk (amihez hozzájön a 30 százalékos állami támogatás), akkor öt év alatt közel 3,5 millió forintunk jön össze.

Tíz év alatt viszont már több mint 8 millió forintból vehetünk új lakást magunknak. Ehhez persze nem árt hozzáadni a 10+10-es CSOK 20 millió forintját is, így már 23,5 millió, illetve 28 millió forintból gazdálkodhatunk.

Ebből az összegből pedig (Budapest kivételével) a legtöbb magyar településen már találhatunk olyan új lakást, amely megfelel a feltételeknek, illetve ekkora összegből egy 100 négyzetméter körüli ház felhúzása is lehetséges.

Mik lehetnek a NOK hátulütői?

Ugyan még nem ismertek a pontos feltételek, azonban néhány kérdést érdemes felvetni a rendszerrel kapcsolatban. A legfőbb kérdés, hogy milyen jogi keretek között működhet a NOK, ez ugyanis meghatározhatja a működést. Ha piaci alapon nyugszik a közösség megteremtése, akkor kialakulhat verseny, amely olcsóbbá teheti az ügyfelek számára a NOK működését. Elég valószínű azonban, hogy a rendszer sikerességéhez az LTP-hez hasonló állami támogatás mellett további kedvezményeket is kapnak az ügyfelek (pl: a fent ismertetett kamattámogatást), így tehetik vonzóvá az ügyfeleknek a NOK-ot.

A bejelentések szerint a már megkötött lakástakarék pénztári megtakarítások nem változnak. A már megkötött szerződések a futamidő végéig az eddigi feltételek mellett futhatnak ki.

Az sem kizárt, hogy a közösségek megjelenésével együtt a pénztárak állami támogatása csökken. Elemzők sokszor érvelnek a lakástakarékokkal kapcsolatban a cseh példával, ahol az állami támogatás csupán 10 százalék, mégis közel négyszer annyi szerződés van, mint hazánkban. Így valószínűleg nem okozna nagy gondot az államnak a támogatás lecsökkentése, és így a NOK 30 százalékos támogatása önmagában is vonzó lehetőség lenne.

Nem árt azzal is foglalkozni, hogy egyáltalán mennyire kivitelezhető a felvázolt konstrukció.

Ha ugyanis azt feltételezzük, hogy 10 év alatt építünk fel elegendő megtakarítást, majd 10 milliós CSOK-ot igénylünk a lakás megvásárlásához, akkor azt láthatjuk, hogy legalább 20 éven keresztül együtt kell élnie a házaspárnak ahhoz, hogy minden feltételt teljesíteni tudjon. 

 

Ehhez persze arra is szükség van, hogy 10 év múlva még igényelhető legyen a CSOK. Ez egyébként 25 éves friss házasoknál azt jelenti, hogy 45 éves korukig együtt kell maradniuk, mivel elválnának, akkor a CSOK-ot biztosan vissza kell fizetniük, de ha a CSOK-hoz hasonló feltételeket szabnak a NOK-nak, akkor még a megtakarítás állami támogatását is visszakérheti az állam.

Nemzeti Otthonteremtési Közösség - NOK

NOK 2016/2017 - Állami konkurenciát kaphatnak a lakás-takarékpénztárak

Nem épült elég otthon a lakástakarék-kasszák hiteléből, ezért állami konkurenciát kaphatnak. A Nemzeti Otthonteremtési Közösséget brit minta ihlette, ahol a helyi közösségek saját magukat finanszírozhatják egyfajta pénzintézeti keretben. A lakáskasszák óvatosságra intenek. 

 

Állami konkurenciát kaphatnak a lakás-takarékpénztárak. Ezt először Rogán Antal mondta el újságíróknak egy háttérbeszélgetésen. A miniszter azzal érvelt, hogy a kormány nem elégedett a takarékok hatékonyságával. A tervet később a szociális államtitkár is megerősítette: „Ez más típusú megtakarítási forma, bizonyos értelemben hasonlít a lakás-takarékpénztárak működéséhez, de annak a negatív tapasztalatai nélkül, hisz a lakástakarék-kasszákkal az a tapasztalat, hogy ebbe a közösségbe nagyon sokszor tömegesen léptek be a fogyasztók, ugyanakkor ebből végül nem lett lakásvásárlás, nem lettek belőlük igazi otthonok, vagy új építésű otthonok” – mondta Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

 A kormány ezért létrehozná a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget. Az ötlet nem újszerű, Nagy-Britanniában hasonló, szövetkezeti formában működnek building society nevű pénzügyi intézmények. „Hogyha a bankokról beszélünk, ugye ott a tulajdonosok a részvényesek. Ebben az esetben pedig a tulajdonosok a building societynek a tagjai voltak vagy most is azok, akik a menedzsment döntésekben is részt vehetnek és természetesen kedvezményes módon juthatnak ezekhez a hosszú távú lakáskölcsönökhöz” – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

A Hír TV által megkérdezett elemző szerint a kormány a lépéssel a lakásfinanszírozásban már létező pénzügyi szektort kerülné meg. Jelenleg ugyanis lakás-takarékszövetkezetekben mintegy egymillió embernek van megtakarítása, amit a kormány évi 50 milliárd forinttal támogat. „A mostani ötlet kényszeresnek tűnik, és mintha a kormány nem lenne elégedett ezzel a lakástakarék-szektorral, holott az ő kezében van gyakorlatilag ennek a szabályozása is. Tehát megtehetné azt, hogy például átírja a lakás-takarékpénztári törvényt valamelyest, hogy az ő céljainak jobban megfeleljen” – véli Palkó István, a portfolio.hu vezető elemzője.

Az állami lakástámogatásokkal járó hitelezés egyharmadát a Fundamenta lakáskassza bonyolítja. Az ügyben közleményt adtak ki, amelyben óvatosságra intenek a nem kellően biztonságos fogyasztói csoportok, vásárlói klubok esetleges létrehozása miatt. A törvényjavaslatot a kormány már a héten az Országgyűlés elé terjeszti, majd társadalmi vitát is indítanak.

Nemzeti Otthonteremtési Közösség – NOK

 A lakás-takarékpénztárakhoz hasonlóan 30 százalékos állami támogatást adna az állam az új, ezen a héten bejelentett Nemzeti Otthonteremtési Közösségben (NOK) megtakarítóknak, ám ennek felső plafonja magasabb lesz, mint a lakástakarékoknál elérhető évi 72 ezer forint - idézi a Portfolio.hu Rogán Antal ma esti, ATV-ben elhangzott interjúját. 

A nokos megtakarítás csak új lakás 10 éven belüli építésére lesz felhasználható, a vonatkozó törvényjavaslat ugyanakkor még nem jelent meg az Országgyűlés honlapján.

Rogán Antal azt mondta, nem hozzák az államot helyzetbe, a lakás-takarékpénztárakat sem fosztják meg semmitől, mindössze annyi történik, hogy kapnak egy versenytársat.

Ismét elhangzott, hogy az angol típusú building societyk gyakorlatát szeretnék Magyarországon megvalósítani, és ezt is államilag szeretnék támogatni. Ma már a költségvetés olyan állapotban van, hogy az otthonteremtést nagyobb forrásokkal tudják támogatni.