NOK: a belépő családok 10 éven belül új lakáshoz jussanak

Két hete jelentette be a kormány, hogy újfajta megtakarítást hoznak létre, amit kizárólag új lakások építésére és vásárlására lehet majd fordítani. 

 További információk

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség lényege, hogy a belépő családok 10 éven belül új lakáshoz jussanak. Ugyan a rendszer egy hónapon belül elindulhat, azonban a részletek még nem ismertek. Utánaszámoltunk, hogyan juthat egy átlagos magyar család 10 éven belül új otthonhoz.

 Két hete jelentette be a kormány, hogy a CSOK és az áfakedvezmények mellett a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekkel (NOK) szeretnék ösztönözni az új lakások építését. Megkerestük a minisztériumot a NOK-kal kapcsolatban, azonban az elmúlt két hétben nem kaptunk választ arra, hogyan nézhet ki a rendszer. A törvényjavaslat sem jelent meg eddig, pedig már márciusban bevezethetik a rendszert.

Hogy lesz ebből új lakás?

Ha abból indulunk ki, hogy jelenleg hogyan működnek a lakástakarék pénztárak (LTP), akkor láthatjuk, hogyan lehet 10 éven belül új lakást venni egy ilyen rendszernek köszönhetően. Természetesen a NOK önmagában kevés lenne ehhez, viszont a 10+10 milliós CSOK-kal kombinálva már kijöhet az új lakás a magyar családoknak.

Ehhez érdemes azt alapul venni, hogy eleve egy házaspár lép be a NOK-ba, amivel így (az LTP-hez hasonlóan) havonta 40 ezer forintot tesznek félre és a pénztárakhoz hasonlóan az állam itt is 30 százalékos jóváírást ad a számlán. Ahhoz viszont, hogy a NOK-ot válasszák az LTP helyett, valamilyen plusz szolgáltatást is nyújtani kell, hiszen a pénztári megtakarítás bármilyen lakáscélra elkölthető, viszont a NOK-os megtakarítást (az eddigi információk szerint) csak új lakásra vehetjük fel.

Rogán Antal bejelentése szerint a pénztáraknál meglévő havi 20 ezer forintos limit lehet jóval magasabb, azonban ez a gyakorlatban nem ad többet, hiszen már most is indíthatunk több LTP-t közeli hozzátartozóink nevére, így több állami támogatáshoz jutva. Ténylegesen tehát ez kevés lehet ahhoz, hogy átcsábítsák az ügyfeleket a NOK-ba.

Eljátszhatunk viszont a gondolattal, hogy a kamattámogatott hitelhez hasonlóan a megtakarításunk után is kamattámogatást kapunk, ezzel ugyanis valóban többet nyújthat az NOK az LTP-hez képest. Ebben az esetben magasabb betéti kamatot kínálhatnak a NOK-osoknak, hiszen a pénztári megtakarításoknak hagyományosan alacsony betéti kamataik vannak.

Ha ebből indulunk ki, akkor nem elképzelhetetlen, hogy egyfajta (a hitelekhez hasonló) kamattámogatással 6 százalékos kamatokat kínálna a NOK, ami 3 százalékkal magasabb az pénztáraknál elérhető kamatoknál.

Ez persze termékfüggő, de több olyan LTP terméket is találunk jelenleg a piacon, amelynél a betéti kamat 3 százalék. A 3 százalékos kamattámogatás egyébként megegyezne azzal a kamattámogatással, amelyet jelenleg az állam a 10+10-es kamattámogatott hitelek után ad.

Mennyit költhetek a lakásra?

Ha 6 százalékos betéti kamattal és havi 40 ezer forintos megtakarítással számolunk (amihez hozzájön a 30 százalékos állami támogatás), akkor öt év alatt közel 3,5 millió forintunk jön össze.

Tíz év alatt viszont már több mint 8 millió forintból vehetünk új lakást magunknak. Ehhez persze nem árt hozzáadni a 10+10-es CSOK 20 millió forintját is, így már 23,5 millió, illetve 28 millió forintból gazdálkodhatunk.

Ebből az összegből pedig (Budapest kivételével) a legtöbb magyar településen már találhatunk olyan új lakást, amely megfelel a feltételeknek, illetve ekkora összegből egy 100 négyzetméter körüli ház felhúzása is lehetséges.

Mik lehetnek a NOK hátulütői?

Ugyan még nem ismertek a pontos feltételek, azonban néhány kérdést érdemes felvetni a rendszerrel kapcsolatban. A legfőbb kérdés, hogy milyen jogi keretek között működhet a NOK, ez ugyanis meghatározhatja a működést. Ha piaci alapon nyugszik a közösség megteremtése, akkor kialakulhat verseny, amely olcsóbbá teheti az ügyfelek számára a NOK működését. Elég valószínű azonban, hogy a rendszer sikerességéhez az LTP-hez hasonló állami támogatás mellett további kedvezményeket is kapnak az ügyfelek (pl: a fent ismertetett kamattámogatást), így tehetik vonzóvá az ügyfeleknek a NOK-ot.

A bejelentések szerint a már megkötött lakástakarék pénztári megtakarítások nem változnak. A már megkötött szerződések a futamidő végéig az eddigi feltételek mellett futhatnak ki.

Az sem kizárt, hogy a közösségek megjelenésével együtt a pénztárak állami támogatása csökken. Elemzők sokszor érvelnek a lakástakarékokkal kapcsolatban a cseh példával, ahol az állami támogatás csupán 10 százalék, mégis közel négyszer annyi szerződés van, mint hazánkban. Így valószínűleg nem okozna nagy gondot az államnak a támogatás lecsökkentése, és így a NOK 30 százalékos támogatása önmagában is vonzó lehetőség lenne.

Nem árt azzal is foglalkozni, hogy egyáltalán mennyire kivitelezhető a felvázolt konstrukció.

Ha ugyanis azt feltételezzük, hogy 10 év alatt építünk fel elegendő megtakarítást, majd 10 milliós CSOK-ot igénylünk a lakás megvásárlásához, akkor azt láthatjuk, hogy legalább 20 éven keresztül együtt kell élnie a házaspárnak ahhoz, hogy minden feltételt teljesíteni tudjon. 

 

Ehhez persze arra is szükség van, hogy 10 év múlva még igényelhető legyen a CSOK. Ez egyébként 25 éves friss házasoknál azt jelenti, hogy 45 éves korukig együtt kell maradniuk, mivel elválnának, akkor a CSOK-ot biztosan vissza kell fizetniük, de ha a CSOK-hoz hasonló feltételeket szabnak a NOK-nak, akkor még a megtakarítás állami támogatását is visszakérheti az állam.

Nemzeti Otthonteremtési Közösség - NOK